Történelmi belváros, ódon házak, olykor szinte mediterrán országokra jellemző vonások, titkokat őrző lakatok és vaspántok. Kapuk, kapualjak. Be- és kijáratok. Átjárás korok között is. Hangulatok.

Városház téri kapualj

 

A kapu szó Miskolcon külön jelentéssel is bír, hiszen van 4 olyan városrészünk, amely az egykori városkapuk után kapta a nevét. Az elnevezések máig megvannak az utcanevekben: a belvárosból nyugat felé vezető főút a Győri kapu, ezen keresztül lehet (a korábban önálló településre) Diósgyőrbe jutni. Ha dél felé indulunk, a Csabai kapu házai közt vezet az utunk Hejőcsabára (ami szintén része Miskolcnak), észak felé a Szentpéteri kapu lakótelepei mellett vezet az út Sajószentpéterre, kelet felé pedig a Zsolcai kapu érintésével a szomszédos Felsőzsolca városkába érkezünk.

 

A Sötétkapu a belvárosban

Miskolc belvárosában áll egy emblematikus épület, a Sötétkapu. Itt volt a kijárat a Szinva patak melletti ún. Derékpiacról a főutcára, a Piac utcára. Hogy minek ennyi piac egy városban? Miskolc mindig is kereskedőváros volt, a fő árucikkei a szőlő, ill. a belőle készült bor és a gabona voltak. A város legnagyobb piaca máig a Búza téren működik, valaha itt a gabonát és egyéb terményeket árulták. A két fontos árucikk Miskolc város címerében is szerepel, a szőlőfürt pedig néhány kapu zárókövén is.

Egykor borkereskedő háza volt

 

A kereskedők és a tehetős polgárok természetesen nemcsak kereskedtek, hanem házakat is építettek, részben boltok, részben lakás céljára. S mivel a kereskedők nemcsak az áruikat, hanem az ízlésüket, a kultúrájukat, a vallásukat és a pénzüket is magukkal hozták messzi földről, többek közt a Balkánról, ennek megfelelően igen sokféle épületet hagytak ránk az elmúlt évszázadokból. Miskolc belvárosában ez a sokféleség mutatkozik meg lépten-nyomon.

Széchenyi utca - az egykori Piac utca

 

Érdemes benézni a homlokzatok mögé, besétálni egy régi kapualjba, megnézni a még meglévő díszítéseket és mívesen kidolgozott, de igencsak funkcionális részleteket: egy oszlopfőt, egy kerékvetőt vagy egy régi kapukilincset, amely másfél évszázada működik, és úgy simul bele az ember tenyerébe, hogy jólesik még megmarkolni is - arról nem beszélve, mennyire szép.

Görög kereskedőház kapukilincse

 

Van szamárhátíves és barokkos, egyszerű és díszes, eredeti és sokszor átépített. A kapualjak nagy része csak az ott élők számára nyújt esztétikai élményt, hiszen sok társasháznak zárva a kapuja a külső szemlélődők előtt. De még így is találunk olyan átjáróházakat, kapualjakban működő kávézókat, amelyek igazi érdekességekkel szolgálnak. Sokszor ezeket a díszeket észre sem vesszük, mert nem mindig szemmagasságban helyezkednek el, érdemes feljebb és lejjebb is körbenézni.

Kapudísz

 

A belváros egyik legismertebb épülete a Weidlich-palota. Maga az épület sok szempontból leg-nek számít Miskolcon: tervezője az olimpiai bajnok Hajós Alfréd cége volt, építtetője, Weidlich Pál a város egyik legtehetősebb polgára a 20. sz. elején. A későszecessziós épületben működött a város első mozgóképszínháza, az első lift, de nevezhetnénk a mai bevásárlóközpontok elődének is, hiszen az építtető-tulajdonos a két elegáns főutcai boltja mellett a körfolyosós belső udvarban 24 másik üzlet és szolgáltatás számára adta bérbe a boltokat. Különlegesnek számít az épület főutcai vaskapuja is, amely a rajta lévő táblácska szerint a Demeter testvérek műhelyében készült Miskolczon, s amelyet egy villanymotor segítségével le lehet ereszteni a pincébe! Több mint 100 éves, és ma is működik!

A pincébe leereszkedő kapu a Weidlich-házban

 

A nagykapuk mellett természetesen itt is vannak kiskapuk - a szó eredeti értelmében :)

Városház tér

 

Ha kíváncsi a miskolci belváros érdekes kapuira, belső udvaraira, tartson velünk november 11-i tematikus garantált városnézésünkön, ahol sok érdekességet megnézhet!

 Fotók: HelloMiskolc KS